A só a levesbe való!
Síkosság-mentesítés só (NACL) nélkül
Minden évben előkerül a síkosság-mentesítés problematikája. A 2008 évi 346/2008. (XII.30.) Kormány rendelet alapján 2010 szeptember elsejétől tilos közutak kivételével, a sóval, azaz nátrium-kloriddal, történő síkosságmentesítés:
„Belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre 2010. szeptember 1-jétől olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti. Közterület burkolatának építésénél és felújításánál a fás szárú növény töve körül legalább 2,25 m² víz- és légáteresztő felületet kell hagyni.”
Az NACL-el való sózás környezetre gyakorolt káros hatásai a következők lehetnek:
• Növények pusztulása
• Talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megváltozása (ún. „másodlagos szikesedés”), ami a talaj termőképességének csökkenését, illetve a más környezetkárosító hatásokat tompító tulajdonságának korlátozását okozza.
• A vizek – és különösen az ivóvizeket adó felszín alatti vizek – szennyeződése
A fentiek mellett a mindennapokban a só számos egyéb gyakorlati hatását is érezhettük: a járdák sózása esetenként véresre marta a háziállatok talpát, sóvirágokat varázsol a cipőkre, romlik az aszfalt minősége.
Hazánkban átlagosan ötven olyan nap van, amikor síkosak az utak és a hőmérséklet tartósan a fagypont alatt marad. A közutak jégmentesítése az önkormányzatok feladata, míg a házak előtti járdákért a tulajdonosok felelősek. Mindezidáig a városüzemeltetők és a tulajdonosok is szinte csak a nátrium-kloridot (hagyományos só) használták.
Apró, de jelentős előrelépés, hogy szeptember óta tilos a közutak kivételével mindenütt a só (NACL) használata.Vitathatatlan, hogy szükséges a síkosság-mentesítés, de mindennél fontosabb a környezetbarát pótlásról gondoskodni. Fontos megjegyezni, hogy a homok időszakos megoldást jelent, mert a tavasz beálltakor a homok szállópor formájában terheli környezetét, gyermekek egészségét. Számos megoldás található, de a legfontosabb szempontok az alábbiak:
- mínusz 25 fokig működjön
- növény-, illetve állatbarát legyen
- granulátum, illetve oldat formájában is kapható legyen
- felszívódási képessége
- hőt termeljen működése során, a tartósabb hatás érdekében
- ár
A fentiekben említett kormányrendelet megszegése pénzbírsággal büntethető.
Figyeljünk a környezetünkre!!!
